sikeres [1]
sikeres [1] [e-e v. e-ë] -en, -ebb [e, e]
Olyan cselekvés, tett, amely sikerrel (1–2) jár, aminek sikere van. Sikeres fellépés, hadművelet, módszer, propaganda, vállalkozás. Sikeresen befejezte a munkát. Sikeresen letette a vizsgát. A kuruc vezérek újabb hadviselési módja fölöttébb sikeresnek bizonyult. (Jókai Mór) Erzsi … felkapta az asztalról a kis fateknőt, s egy sikeres lendülettel bevágta a tésztát a férfi arcába. (Móricz Zsigmond)
sikeresség.
