sikerült
sikerült [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
(csak módhatározóval) Olyan, ami vmilyen eredménnyel végződött, vhogyan sikerült. Félig, jól, rosszul sikerült dolog. || a. Olyan, ami jó, kedvező, kívánt eredménnyel végződött, ami jól sikerült. Sikerült kirándulás, vállalkozás; sikerült csíny, móka, tréfa. || b. A maga nemében jó, a követelményeknek mindenben megfelelő. Sikerült alkotás, házasság; (bizalmas) sikerült gyerek: egészséges, eleven eszű, talpraesett gy.; sikerült munka; sikerült ruha. [Az előadás] egy volt a legsikerültebbek közől. (Vörösmarty Mihály) Dolgozatomban vannak sikerűlt helyek. (Arany János)
