sikoltoz
sikoltoz tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -zon sikoltozik
Többször egymás után sikolt, éles hangon kiáltozik. Sikoltozott, rúgott, toporzékolt. Sikoltozva menekült. Sikoltozva zuhant a földre. Örömében sikoltozni kezdett. Ha egy új ruhát adtak rám, megfogdosták a lányok, tapogatták s engem is benne, … sikoltoztak a kacagástól, ahogy mutogattam magam. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: felsikoltoz.
sikoltozás; sikoltozó.
