silány
silány melléknév -an v. -ul, -abb
Általában vmilyen tekintetben fogyatékos, ill. értéktelen.
1. Gyengén fejlett, satnya <növény, állat>. Ez idén silány a kukorica, a repce. Silány a szarvasmarha-állomány. Vágtat a ló a pusztába … Kénye-kedvén rosz katangok És lapú közt hogy csatangolt, Kikiálták vén gebének S hámba fogták mint bitangot. – | Máskor ugyan jobbnak látták, Most, silány dög, ugy találták. (Arany János)
2. Gyenge, rossz minőségű, nem tartós (anyagból való, készült) <áru, készítmény>. Silány munka, portéka. || a. (tájszó) Termékenység szempontjából semmit v. keveset érő talaj>. Silány homok.
3. (tájszó) Elviselt, elkoptatott, elnyűtt <tárgy, holmi>. Silány rongy, szerszám.
4. (irodalmi nyelvben) <Más értékesebb tárgyakhoz v. szellemi, erkölcsi értékekhez viszonyítva> nagyon keveset érő <tárgy, dolog>. Nyugalmadat elűzi kétség; Rab vagy, silány játékszer és gép. (Reviczky Gyula) Az előadásnak rég vége van. | Jobb lesz: lemosom az élet silány Festékeit magamról. (Tóth Árpád) || a. <A helyzethez, a viszonyokhoz mérten> jelentéktelen v. csekély jelentőségű, keveset érő <érték, szám>. Silány díjazás, jutalom; silány összeg. No mondhatom, hogy nagyszerű dolog: egy rabszolgával a földön kevesb van. – | Neked silány szám, nékem egy világ. (Madách Imre)
5. Értéktelen, jellemtelen, hitvány <ember>. Aljas, hetvenkedő, silány, … gaz kölyök. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) A silány fráter nem adott többet száz pengőnél. (Petőfi Sándor) És szállani arany egekbe S egy résen át csak nézni őt: Gonosz, silány, szép földi nőt… (Juhász Gyula) || a. (ritka) Aljas, megvetésre méltó, hitvány <magatartás, tulajdonság>. Silány fösvénység, hízelkedés, kétszínűség, önzés. Kit a hiúság vagy silány önérdek Csábít e helyre, az szentségtelen Lábbal ne lépjen e szentelt küszöbre. (Petőfi Sándor) || b. Vmihez, vkihez nem illő, méltatlan, alacsonyrendű <helyzet, környezet, szórakozás>. Silány mulatság, társaság.
6. Tehetségtelen <író, művész>. Silány festő, költő, zenész.
7. Értéktelen, tartalmatlan <szellemi megnyilvánulás, művészi alkotás>. Silány érv, gondolat, frázis, mentség, mű. Hány magyar nevű hölgy asztalán láttunk silány külföldi regények … mellett Vörösmarty munkáiból egy példánykát? (Kossuth Lajos) Forma és tartalom … egyaránt silánynak mutatkozik. (Arany János) || a. Szellemtelen, ildomtalan, otromba <beszéd, emberi megnyilatkozás>. Silány szójáték, társalgás, tréfa.
8. (ritka) Nehezen elviselhető, nyomorúságos <élet, időszak, körülmények>. Silány életmód. A háború előtt silány viszonyok között élt. Már az esztendőnek Silány napjai eljőnek … (Csokonai Vitéz Mihály) Ki csak percnyi becsülettel él, Éli ezt a silány világot, Beismeri búsan, miként én: Kisértetet, kisérendőbbet [= követésre méltóbbat] Soha, sohase látott. (Ady Endre)
