síző
síző melléknév és főnév (választékos)
I. melléknév
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely sízik. A dombról néhány síző gyerek ereszkedett le. || a. Olyan, aki sízni szokott. Kirándultak a síző fiatalok. A síző katonák gyakorlatoztak.
2. A sízésre vonatkozó, vele kapcsolatos. Síző szenvedélyében nem gondol a veszedelemmel.
II. főnév -t, -je [e] Síző személy. A szép téli napon a budai hegyeket ellepte a sízők serege. Sízőink elutaztak a zakopanei nemzetközi versenyre.
