sokatmondó
sokatmondó melléknév -n v. -an v. -lag, (-bb)
Olyan, <megnyilatkozás v. ritk. alkotás>, amely rendsz. csak sejtetve (közvetlenül ki nem mondva, nem jelezve) fontos, jelentős dolgot sugall, s amelyből ilyen dologra következtethetünk. Sokatmondó cím, ígéret, pillantás. Sokatmondó hír van a lapban. Sokatmondólag köszörülte torkát. (Eötvös József) Az ajka sokatmondólag remegett, amint Szindbád az arcát az ajkához nyomta. (Krúdy Gyula) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Lényeges, fontos, jelentős. A szerződésnek egy sokatmondó pontja. Ezt nevezik el az írók sokatmondó pillanatnak … (Vas Gereben)
