sötétlik
sötétlik tárgyatlan ige -ett, -ene [ë, e-e], (ritka) ..teljen; -eni [ë-ë, e], (népies, régies) sötétellik [ë v. e] (csak 3. személyben; felszólító módja nem haszn.)
1. Sötétnek, sötéten látszik, tűnik fel. A papíron egy tintafolt sötétlik. Az égen felhők sötétlenek. Sápadt arca körül fekete hajkoszorú sötétlett. A távolban a Börzsöny erdős hegyei sötétlenek. Temetőben új sír dombja sötétellett. De miféle sírnak sötétlik ott dombja, | Arra Miklósnak most van is nincs is gondja. (Arany János) Kéken sötétlik ere homlokuknak … (Kosztolányi Dezső)
2. (ritka, költői) Sötétedik. Már sötétlik pitymalatra, Hajnal előtt, éjfél után. (Arany János)
sötétlő.
