súg-búg
súg-búg ige súgtam-búgtam, súgott-búgott, súgjon-búgjon
1. tárgyatlan Suttogva, titkolózva beszélget. Mindig ott súgnak-búgnak félrevonulva a sarokban. Tán nem tudom én, hogy mint a pók a zugban Régen szőtök fontok homályos titokban … Ármányos lelketek tudja, hogy mit? mit nem? | Mert, ha súgni-bugni néha összeűltök Mingyárt veszem észre, hogy engem kerűltök. (Arany János) Este későn jöttek, majdnem lopva, sokáig súgtak-búgtak a hátulsó szobában bezárkózva. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyas (ritka) Súgva, titokban mondogat vmit. Azt súgják-búgják, hogy valami baj van körülötte.
súgás-búgás; súgó-búgó.
