sulyom
sulyom főnév sulymot, sulyma
1. Állóvizek, főleg mocsarak felszínén tömegesen tenyésző úszónövény; fényes levele, apró fehér virága, nagy, négyágú, szúrós, ehető termése van; vízi dió, vízi gesztenye (Trapa natans). A víz színén libegett a sulyom virága. (Jókai Mór) A Tiszában sulyom volt, és az jobb volt minden gyümölcsnél a világon. (Móricz Zsigmond) || a. Ennek lisztes belsejű termése, amelyet rendsz. főzve fogyasztanak. Sulymot hozott …, főtt sulymot egy tállal. (Móricz Zsigmond)
2. (tájszó, régies) Földi sulyom: királydinnye.
3. (népies) Csörögetésztából készített, a sulyom (1) terméséhez hasonló alakú, zsírban sütött sütemény. Árulnak sulymot, perecet, fonatost. (Vas Gereben) Hozott tészta sulymot is, … puha édes tésztát. (Móricz Zsigmond)
4. (történettudomány) Harci eszköz, amely egyik végével egymáshoz egyenlő szögben összeforrasztott négy éles szögből készült, s amely eldobáskor úgy esett le, hogy a négy szeg közül három állt, egy pedig felfelé meredt; az üldözők v. támadók lába alá szokták szórni. Vas sulymot is, éjjel, fogas eszközt szórat, Ami által bénul a lovon járó had. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): sulyomárus; sulyomszedő; sulyomtészta.
sulymos.
