sunyít
sunyít tárgyatlan ige -ott, -son; -ani (-ni) (népies)
1. Hangot sem hallatva, sunyin megbújik vhol. Ott sunyított a ház mellett. Egy nyúl sunyított a bokor mögött. Hangot se adott, csak úgy bújt és sunyított, hogy senki észre ne vegye. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Sunyít vhova: sunyi pillantást vet vhova. Félénken sunyított rám. Ej de megharagudtam erre a púposra! … Ő hozta a kalamust, én meg a kalamárist. Ravaszul sunyított felém. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Piros, nagy köd-tályogok közül Sunyított rám a csalfa Nap. (Ady Endre)
Igekötős igék: lesunyít; odasunyít; összesunyít; rásunyít; visszasunyít.
sunyítás; sunyítgat; sunyító.
