szakavatott
szakavatott [k-a] -an, -abb melléknév (választékos)
1. Vmely ismeretben, tudományban kellően jártas <személy>. Szakavatott férfiú, szervező. Szakavatottan szólt hozzá a tárgyhoz. Most egy igen szakavatott egyén véleményét fogjuk ám hallani. (Tolnai Lajos)
2. Ilyen személyhez tartozó, rá jellemző, valló, tőle származó. Szakavatott értekezés, vélemény. Szakavatott pillantást vetett a csónakra. A divatról igen szakavatott ismertetéseket közölt. (Jókai Mór) A szabó szakavatott kezeivel teste körül motoszkált. (Kosztolányi Dezső)
szakavatottság.
