szállító
szállító melléknév és főnév
I. melléknév
1. Általában olyan, aki, ami szállít. A gabonát szállító fuvaros; a téglát szállító vállalat; a vért szállító hajszálér; a cikket szállító újságíró; az árakat lejjebb szállító intézkedés; a hazánkba meleg légtömegeket szállító szél.
2. Olyan <közlekedési eszköz>, amelyen szállítanak vkit, vmit. A sebesülteket szállító repülőgép.
II. főnév -t, -ja
1. (ritka) Szállítással és a vele kapcs. be- és kirakodással foglalkozó személy; szállítómunkás. A szállítók gondosan rakták kocsira a bútort.
2. Szállítással foglalkozó vállalat v. vállalkozó, fuvarozó. A szállító nem vállalta a fuvart.
3. Az a vállalat v. vállalkozó, amely v. aki vmit szállít (1–2). Udvari szállító. Szerződést kötött a szállítóval. A szállítót a kikötött határidő elmulasztása miatt perbe fogták. [A kereskedő] pompás gyűrűket bontogatott elő – Tessék: ez az igazi briliáns… Ó, Péter úr kedves leányának nem is mernék másodrendű árut ajánlani… Én vagyok az ő szállítója. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): 1. szállítócég; szállítócsiga; szállítódaru; szállítóedény; szállítóhajó; szállítójegy; szállítókas; szállítókocsi; szállítókosár; szállítókönyv; szállítótáró; szállítóügylet; szállítóügynökség; szállítóüzlet; 2. bútorszállító; hadiszállító; hadseregszállító; hullaszállító; sebesültszállító; személyszállító; teherszállító; utasszállító.
szállítói.
