szanál
szanál ige -t, -jon
1. tárgyas (pénzügy, kereskedelem, 1945 előtt) <Személyt, intézményt, vállalatot> gazdasági, pénzügyi tekintetben megsegít, talpra állít; anyagi ügyeit rendezi, rendbe hozza, orvosolja. Az állam szanálta a tönkretett földbirtokosokat. A bank szanálta a nehézségekkel küzdő vállalatot. Arról van szó, hogy a város szanálja az intézetet. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (1945 előtt) Szanálja magát: adósságait, anyagi zavarait rendezi, megmenti önmagát v. vállalatát a csődtől, a bukástól.
2. tárgyatlan (1945 előtt, bizalmas) Az államháztartás rendbehozása végett csökkenti a fizetéseket, esetleg az alkalmazottak egy részét elbocsátja. Az új miniszterelnök minden tárcában szanált. || a. tárgyas (1945 előtt, bizalmas) Vkit ilyen eljárás során elbocsát, esetleg fizetését csökkenti. Őt is szanálták.
szanálás; szanálható; szanáló; szanált; szanáltat.
