száradt
száradt melléknév -an, -abb
1. Nedvességet vesztett, szárazzá lett <tárgy, ill. növényi termék>. Száradt fű, ruha; a bab hüvelye. A szénát száradtan hordják be.
2. Olyan <cseppfolyós v. lágy anyag>, amely megszáradva rajta maradt vmin. A ruhájára száradt vér. Levakarta a cipőjére száradt sarat.
3. (népies) Vmely betegség folytán elsorvadt, lesoványodott <testrész>. Csonttá száradt kéz.
4. (átvitt értelemben) Vkin v. vkinek a nevén száradt: személyéhez, nevéhez hozzátapadt <gyalázat, szégyen>. [A szpáhik] égett a vágytól, a neveiken száradt gyalázatot valahára lemoshatni. (Jókai Mór)
száradtas; száradtság.
