szárítkozik
szárítkozik tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon) (kissé népies)
Saját magát, testét v. nedves ruháját szárít(gat)ja. Megázott, s most a kályha mellett szárítkozik. Jó tüzet perditénk, amilyen csak kellett: Ugy száritkoztunk a ropogó tűz mellett. (Arany János) Besztercey valamivel odább vidám-nyugodtan szárítkozott a napon. (Gárdonyi Géza) [Az ázott verebet] bevittem a konyhába, hogy a tűzhelynél szárítkozzék. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: leszárítkozik; megszárítkozik.
szárítkozás; szárítkozó.
