szégyenkezik
szégyenkezik [ë-ë v. e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zék (-zen) [e, ë, ë]
Szégyen tölti el, szégyent érez. Szégyenkezik vmi miatt, vki előtt. Nézd, szégyenkezik! Nem kell szégyenkeznünk, megálltuk helyünket az olimpiai versenyeken. A javasasszony közömbösen csóválta a fejét. – Szerelmes. Szokott az lenni, kérem. Csak ne tessék szégyenkezni. (Krúdy Gyula)
szégyenkezés; szégyenkező.
