szekunda
szekunda [ë] főnév ..dát, ..dája (régies írva: secunda is)
1. (iskolai, régies) Elégtelen iskolai osztályzat <kül. gimnáziumban>. Szekundát fog, kap. Megérdemelte a szekundát. Olyan „secundát” fogott, hogy le nem bírta köszörülni félévig. (Mikszáth Kálmán) Örvény nyílt előtte. Szekundák ugyan nem fenyegették, de kettesek. (Babits Mihály) Nagyon nehéz feladat volt, tizennégynek volt szekundája belőle. (Móricz Zsigmond)
2. (kereskedelem, elavult) <Bizonyos árufajták minőségének kereskedelmi jelzésére:> másodosztályú áru.
szekundás; szekundázik.
