személyrag
személyrag főnév (nyelvtudomány)
Az igéhez, a főnévi igenévhez, ill. a birtokot kifejező főnévi értelmű névszóhoz illesztett rag, amely megjelöli a cselekvőnek v. a cselekvés tárgyának, ill. a birtokosnak a személyét és számát; némely határozószóban a személynévmási vonatkozást fejezi ki; (pl. dolgozom, dolgozol; dolgozniuk; kalapom, kalapja; hozzánk, hozzátok, hozzájuk). → Alanyi, → tárgyas személyrag; → birtokos személyrag; igei, névszói személyrag; → ikes, → iktelen személyrag. Nem mindig tünteti föl az igenév mellett a birtokos személyragot… (Kosztolányi Dezső)
személyragos; személyragoz.
