szennyes
szennyes [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e] (választékos)
1. Olyan <főleg ruhaféle>, amelyben szenny (1) van. Szennyes fehérnemű, ing, lepedő. Szennyesen elhordja magán a ruhát két hétig is. (Jókai Mór) Átadtam neki egy szennyes ingemet meg két zsebkendőmet, hogy mossa ki. (Kosztolányi Dezső) || a. Nagyon piszkos, rendkívül mocskos. Szennyes ár, lé, padló, szoba. Szűcs György, jó remény fejébe, Nyakig ül a szennyes lébe. (Arany János) Szennyes víz ömlött végig a szőnyegen. (Hunyady Sándor)
2. (átvitt értelemben) Erkölcsi szempontból tisztátalan, aljas. Szennyes bosszú, gondolat, indulat, rágalom, ügy. E kéz, mely munkájával fölemelt, Használt-e szennyes eszközt valaha? (Csiky Gergely) Shakespeare nem kerülte az élet szennyes és titkos dolgait. (Babits Mihály)
II. főnév -t, (-ek), -e [ë,e].
1. Szennyes (I. 1) fehérnemű. Egyheti szennyes; mosásba adja a szennyesét. Szürke-fehér dombokban magasodott előtte a szennyes: lepedők, ingek, gatyák. (Kosztolányi Dezső) Liza néni, az öreg mosónő, szennyest öblített a szapulónál. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben) Erkölcsileg elítélendő, másokra nem tartozó szégyenletes ügy v. ügyek sorozata; aljasság(ok). → Kiteregeti vki előtt a szennyesét; más szennyesét → teregeti. Ne dicsekedj a szennyeseddel! [Az ügyvéd] annyi gazembert meg tudott oltalmazni, annyi szennyest tisztára mosni. (Tolnai Lajos) Hagyjam, hogy az egész falu Énbennem mossa szennyesét? (Reviczky Gyula)
szennyesség.
