szentimentális
szentimentális [ë-ë] melléknév -an, -abb (régies írva: sentimentalis is)
1. Nagyon érzelmes. Szentimentális helyzet, kedély. Aki asszonyszemély volt a darabban, az …mind magas lelkű és szentimentális volt. (Jókai Mór) A sentimentalis lágyság…csak kicsiny töredékét teszi Eötvös lényének. (Péterfy Jenő) || a. (rosszalló) Érzelgős. Szentimentális frázisok, hangulat, jelenet, költemény. Valami regényes, irtózatosan szentimentális darabra készültek. (Vas Gereben)
2. (választékos) Érzelmi (1). Minden szentimentális vonatkozás nélkül kell az ügyet megvizsgálni. A sóti magyar viszonya a Természettel üzleti volt s nem szentimentális. (Babits Mihály) [Az ember] bizonyos szentimentális okok miatt nem tudja, hiába próbálgatja,… megtagadni a segítséget [a rokonságtól]. (Móricz Zsigmond)
3. (irodalomtudomány) A szentimentalizmus (2) irányának megfelelő, ennek szellemét tükröző, ezzel áthatott. Szentimentális költemény, regény. Az egyszerű, szentimentális regényeket és az állattörténeteket kedvelte. (Kuncz Aladár)
szentimentáliskodik.
