széteső
széteső [széteső; t-e] melléknév -en [e], -bb
1. Olyan <dolog>, amely darabokra töredezik, szétesik (1), széthull. Darabokra széteső fal, kőzet.
2. (átvitt értelemben) A bomlás tüneteit mutató, felbomlóban levő <nagyobb intézmény, egység>. Széteső birodalom, szervezet.
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Olyan irodalmi, művészi <alkotás>, amelynek részei közt nincs kellő összefüggés, amely nem egységes. A darab szerkezete széteső. || a. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Olyan <tevékenység>, amelyben a cselekvő személyek nem működnek össze. A csatársor játéka nagyon széteső volt.
4. (átvitt értelemben, rosszalló) Olyan <személy>, aki gondolatait, akaratát nem tudja egy célra irányítani, összefogni. Széteső egyéniség.
