szimatol
szimatol ige -t, -jon
1. tárgyas Szimatol vmit: vminek a szagát érzi. Ez a kutya valamit szimatol. A lovak várost szimatolván, a kocsis az utazás végcélját tudván, gyorsan viszik a szánt. (Krúdy Gyula)
2. tárgyas Szaglász, szaglál vmit. Mit szimatolod annyit azt a sajtot? Kecsesen átnyújtotta a virágot, szimatolta a levegőt. (Hunyady Sándor) || a. (tárgy nélkül) A kutya megint szimatol. Elekes szimatolt, érezte az orkidea-parfüm illatát. (Kosztolányi Dezső) Az állomás épületei körül néhány alak lézeng, két kutya szimatol a szögletek tövében. (Nagy Lajos)
3. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Sejt, gyanít, előre (meg)érez vmit. Titkot, veszélyt szimatol; vmi újat, szokatlant szimatol. [Az asszony] lassan szimatolni kezdte, hogy történt köztük valami. (Mikszáth Kálmán) Bár e kis történet ellenem szól, s megbízhatatlanságomat pellengérezi ki, nemcsak hogy… hitelrontást nem szimatolok, de magam is nevetek. (Karinthy Frigyes)
4. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Figyel, vizsgálódik, fürkész(ik). Kincsek után szimatol. Állandóan szaglász, szimatol, mindenbe beleüti az orrát. Röpcédulákkal egy-egy elvtárs | iramlik át. | Kutyaként szimatol előre. (József Attila)
Igekötős igék: kiszimatol; megszimatol.
szimatolás; szimatolható; szimatoló; szimatolt.
