szívélyes
szívélyes [í-ë v. i-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Szívből jövő, bensőséges, őszintén és melegen érzett, barátságos. Szívélyes barátkozás, eszmecsere, fogadtatás, szavak, üdvözlet, vendéglátás; szívélyesen üdvözöl vkit. Szívélyesen váltak el. (Vas Gereben) A bemutatást szívélyes szónoklat követte. (Kemény Zsigmond) Az odavaló írók igen szívélyesen fogadták, s barátságos lakomát rendeztek tiszteletére. (Mikszáth Kálmán)
2. Udvarias, szolgálatkész, barátságos, szíves <személy>. Szívélyes fiatalember. Kedves fenséges úr, ha szívélyes volna ráérni egy dolgot közlendenék. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (régies) Az ilyen emberre valló, lelki gazdagságot, mély kedélyt tükröző. Egy kevéssé kifáradott, de szívélyes arc. (Kemény Zsigmond)
szívélyeskedik.
