szoptatós
szoptatós melléknév
1. Olyan <személy, állat>, aki, amely kicsinyét emlőjéből rendszeresen táplálja. Szoptatós anya, koca. Ha szoptatós vad talál meg kisgyermeket, rendesen nem szokta bántani. (Jókai Mór) || a. Szoptatós dajka v. dada: olyan d., aki a szoptatásra nem képes v. nem hajlandó anya helyett emlőjéből táplálja, szoptatja a csecsemőt.
2. (ritka) Olyan <csecsemő, ill. emlősállat kicsinye>, aki, amely szoptatásra szorul; szopós. Korniss Ferencné asszonyom [bámészkodni] még a szoptatós gyerekét is fölvitte magával az eperfa tetejére. (Mikszáth Kálmán)
