szőröz
szőröz ige -tem [e], -ött, -zön
1. tárgyas (határozóval) (ritka) Szőrrel behint, beszennyez vmit. Telis-tele szőrözte az egész műhelyt.
2. (ipar) <Hegedűvonót, kefét> szőrrel ellát, felszerel. Ha újra szőrözik ezt a vonót, jobb lesz, mint az új. || a. (tárgy nélkül) (ritka, ipar) A hangszerkészítő szőröz is.
3. tárgyatlan (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Szőrszálhasogató módon minden legkisebb hibát felderít, szóvá tesz. Szeret szőrözni. || a. tárgyatlan (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Aprólékosan elbíbelődik vmely munkával. Ne sokat szőrözz vele!
Igekötős igék: beszőröz; elszőröz; összeszőröz.
szőrözés; szőrözhető; szőröző; szőrözött; szőröztet.
