szőttes
szőttes [e] főnév és melléknév
I. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Házi szövőszéken készített, rendsz. népművészeti motívumokkal díszített, erős, gyak. durva tapintású vászon v. más szövött anyag. Népi, sárközi szőttes. A kis Juli elhozza … szőttesekkel tele sifonérjait. (Petelei István) Az első házba vezettek be, ahol hidegen és gazdagon állottak a magasra vetett ágyak, mint gyerekkoromban … Ugyanazok a bútorok, az asztal …, s a két nagy sifon, telezsúfolva szebbnél-szebb szőttesekkel. (Móricz Zsigmond)
II. melléknév Ilyen anyagból való. Szőttes kendő. Finom szőttes abrosszal volt leterítve a tálca tartalma. (Tolnai Lajos)
Szóösszetétel(ek): háziszőttes.
