szövetkezeti
szövetkezeti [e-ë-e] melléknév és (ritka) főnév
I. melléknév -leg [e]
1. Vmely szövetkezethez tartozó, birtokában levő. Szövetkezeti bolt, legelő, traktor, tulajdon.
2. Vmely szövetkezetben működő <személy>, ill. vmely szövetkezet tagjaiból álló <csoport>. Szövetkezeti elnök, énekkar, tag. Mátyás azt hallotta a szövetkezeti boltosnétul. …, hogy mostanában már a városi Tündér Ilonák is megokosodtak, nem bujdosnak az ifjú Árgyélusok elül, inkább kiülnek elejbük a placcra. (Móra Ferenc)
3. A szövetkezetek munkájával, tevékenységével kapcsolatos; szövetkezetekben folyó, történő <tevékenység, folyamat>. Szövetkezeti élet, gazdálkodás, kereskedelem, termelés. || a. A szövetkezetek működését irányító v. ellenőrző <személy v. intézmény>. Szövetkezeti ellenőr, központ.
4. Szövetkezetek alapításával, gyarapításával, fejlesztésével v. a szövetkezetek életével kapcsolatos. Szövetkezeti gondolat, mozgalom, nap. Az állam elismeri és támogatja a dolgozóknak a kizsákmányolás ellen irányuló minden valóságos szövetkezeti mozgalmát. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. Szövetkezetek számára tartott. A rádió szövetkezeti negyedórája.
II. főnév -t, -ek, -je [e, e] (bizalmas) Szövetkezeti személy. Mi szövetkezetiek lettünk az elsők a versenyben.
