szövődik
szövődik tárgyatlan ige -ött, -tek [e], -jék (-jön) (csak 3. személyben)
1. <Több különálló szál egymásba fonódásából> vmilyen rendszertelen szövedék keletkezik. Illatosbbá lőn a völgyi róna … A patakvíz kristállyá szürődék, Lombos erdő barlanggá szövődék. (Arany János)
2. (ritka) <Több különálló szál> úgy fonódik össze, hogy belőle emilyen szőtt holmi, szövet keletkezik. Rosszul szövődik a fonal.
3. (átvitt értelemben) Alakul, keletkezik, támad vmi. Ábránd, barátság, regény, szerelmi viszony szövődik. Vmi lazán, kuszán, szorosra szövődik. A körülmények úgy szövődtek, fonódtak, hogy most már nem maradhatsz. (Tolnai Lajos) Dallá szövődik minden eszmém, S mind, amit érzek, álmodom. (Reviczky Gyula)
Igekötős igék: átszövődik; beszövődik; beleszövődik; egybeszövődik; összeszövődik.
szövődés; szövődő; szövődött.
