szülőhely
szülőhely főnév (választékos)
1. <Vkinek a szempontjából> az a hely (3b), helység, ahol született. Már régen elkerült szülőhelyéről. Szülőhelyem, Szalonta | Nem szült engem szalonba. (Arany János) [Szekszárd, 1915 nyarán] Aggódva, sápadt kérdező, | állok az elborult mező | fölött, az ég alatt: | Kit elhagytam: szülőhelyem! | s ki jöttél mindenütt velem: | ég! küldj egy madarat! (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben) Származás, eredet helye. Az európai kultúra szülőhelye a Földközi-tenger környéke.
szülőhelyi.
