takarító
takarító melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy v. csoport>, aki v. amely éppen takarít, takarítással van elfoglalva. A tantermet takarító asszony; a lakást takarító bejárónő; a gabonát a csűrbe takarító gazda. || a. Olyan <eszköz>, amellyel takarítnak. Takarító eszközök.
2. Olyan <személy, csoport>, aki, amely rendszeresen, foglalkozásszerűen takarít. Takarító leány; takarító személyzet, vállalat.
II. főnév -t, -ja Takarító személy. A takarítók megkezdték a munkát. Több takarítót fogadtak föl.
