takarodó
takarodó melléknév és főnév
I. melléknév
1. (ritka, rosszalló) Olyan, ami takarodik (1). A határ felé takarodó fasiszta hordák mindenfelé pusztulást hagytak maguk után.
2. (tájszó) Olyan, aki a betakarítást végzi. Takarodó gazda.
II. főnév -t, -ja
1. (katonaság) Trombitával, ritkábban dobbal adott jel, mely a katonákat visszavonulásra, ill. este a kaszárnyába v. táborba való visszatérésre, ill. lefekvése szólítja fel; capistráng. → Zenés takarodó; → dobol; takarodót fúj; takarodót fúvat: (átvitt értelemben is) támadó magatartásával felhagy, föladja a küzdelmet, visszahúzódik; takarodót ver. A kaszárnyában több helyütt a takarodó zengett. (Krúdy Gyula) Este kilenckor a Ferdinánd-laktanyából már a takaródót fújták, mely hazahívja a bakát. (Kosztolányi Dezső)
2. (ritka, költői) Esti harangszó. Takarodót harangoznak Tihanyban. (Szigligeti Ede)
Szóösszetétel(ek): takarodófúvás.
takarodói.
