taktus
taktus főnév -ok, -a (zene, kissé bizalmas)
Ütem (1). A taktus középen megakad; taktusban, taktusra: ütemesen, ritmikusan; → kijön v. kiesik a taktusból; taktusra énekel, lép; taktust tart; → üti v. → veri a taktust. Meg kellett kapaszkodnia a táncosnőnek, hogy kiparírozza a botlást s a zene taktusához tarthassa magát továbbra is. (Krúdy Gyula) Versek lázas üteméhez Vered a taktust csendesen. (Juhász Gyula)
Szóösszetétel(ek): taktusérzék; taktusverő.
taktusnyi; taktusos; taktusú.
