tamburin
tamburin főnév -t, -ok, -ja
1. (zene) Kisebb, lapos, az egyik oldalán kifeszített bőrrel fedett, a másik oldalán nyitva hagyott dobszerű ütőhangszer, amelynek abroncsán fémlapokból készített csörgők vannak. Csörgődob. Rázza, üti a tamburint. A cigányleány kiperdült a középre, és a tamburint zörgetve irgett-forgott a bég előtt. (Gárdonyi Géza) || a. <Dél-Franciaországban> hosszúkás dob, amelyet egy kis fuvolával együtt ugyanaz a játékos szokott kezelni.
2. Ez utóbbi hangszer zenéjére táncolt népies francia tánc, ill. az e hangszeren játszott tánczene.
tamburinos; tamburinoz.
