tanácsol
tanácsol ige -t, -jon
1. tárgyas Tanácsképpen javasol vmit; tanács formájában ajánl. Tanácsol vkinek vmit. Az tanácsolta, hogy ne menjek el. Ezt jóakaratúlag tanácsolom. Az orvos pihenést tanácsolt. Meg kell házasodni, – tanácsolta a kövér családapa. (Babits Mihály) || a. tárgyas Vmi tanácsol vmit: <a cselekvés, viselkedés módjára vonatk.> mint követendőt állít elénk, mellette szól. A józan ész azt tanácsolja, hogy az orvosi rendelkezések megtartását ne mulasszuk el. Amit a bátorság tanácsol, követni kell. Az esemény óvatosságot tanácsolt.
2. tárgyatlan (ritka, irodalmi nyelvben) Tanácsot, útbaigazítást ad. Tanácsolj most, mit kell tennünk. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
Igekötős igék: eltanácsol; kitanácsol.
tanácsolás; tanácsolható; tanácsoló; tanácsolt.
