tanügyi
tanügyi [n-ü] melléknév -leg [e] (iskolai, 1945 előtt, hivatalos)
A tanügyhöz, az oktatásügyhöz tartozó, azt illető, vele kapcsolatos v. ezzel foglalkozó. Tanügyi alkalmazott, bizottság, hatóság, intézkedés, lap, reform, rendelet, statisztika; tanügyi főtanácsos: régebben a tanügyi munkában érdemeket szerzett személy, akinek ilyen címet adományoztak; tanügyi tanácsos: régebben ilyen címet viselő pedagógus v. a közoktatásban dolgozó tisztviselő; tanügyi pályán működik; tanügyi pályára lép.
