tanúsítvány
tanúsítvány [ú v. u] főnév -t, -ok, -a (hivatalos)
Hivatalos (érvényű) irat vmely tény v. körülmény igazolására; igazoló okmány, igazolás. Hatósági, közjegyzői tanúsítvány. Mellékelte a tanúsítványt. A gyertya aranyfényében írást tartott elém, a boltos tanúsítványát, az igazolta, mennyit fizetett a gyertyáért. (Kosztolányi Dezső)
tanúsítványi; tanúsítványos.
