tapasztalatlan
tapasztalatlan melléknév -ul, -abb
1. Olyan <személy>, akinek (rendsz. fiatalsága v. visszavonult életmódja miatt) kevés tapasztalata van az életben, a gyakorlat dolgaiban, aki keveset forgolódott a világban, nem ismeri (eléggé) az életet, az embereket, s ezért ügyetlen, naiv, gyámoltalan. Tapasztalatlan gyermek, ifjú, leányka. Úgy, úgy! ezért kellett tehát nekem | ide jönni…? mert udvarunknak nagy szüksége volt | tapasztalatlan együgyű szivekre. (Katona József) || a. Ilyen személyre jellemző, hozzá tartozó. Tapasztalatlan ésszel, fejjel. A tapasztalatlan szívbe elég kárhozat szivárgott. (Kemény Zsigmond)
2. Olyan <személy>, aki bizonyos dolgokkal (még) keveset foglalkozott, nem szerzett bennük tapasztalatokat, ismereteket; vmiben járatlan, ügyetlen. A fiatal asszony még tapasztalatlan a gyermeknevelésben. Munkája lassú, mert még tapasztalatlan a gép kezelésben. || a. Ilyen személyre jellemző, hozzá tartozó. Olyan elveken | törtem tapasztalatlan fejemet, | amelyek mindenütt érvényesek | és mindenkor. (Szabó Lőrinc)
