táplált
táplált melléknév -an
1. Táplálékkal vmilyen módon, mértékben ellátott <személy, állat>. Anyatejen táplált csecsemő; hiányosan táplált gyermek; mesterségesen táplált: a) (kissé választékos) olyan <csecsemő>, akit nem szoptatnak, hanem (tápszerekkel) étetnek; b) (orvostudomány) olyan <személy>, akit tápcsővel v. más nem természetes módon (pl. végbélen át) táplálnak; → vegyesen táplált csecsemő. || a. Olyan <élőlény, testrész>, akin, v. amelyen a táplálkozás eredménye, foka meglátszik. Jól táplált; rosszul táplált. Nagy szomorúsággal kocogott hazafelé a két… jól táplált, élénk, vidám pejkón. (Tolnai Lajos) Megrengette… jól táplált felső testét a csípőin. (Mikszáth Kálmán)
2. (műszaki nyelv) A működéshez szükséges anyaggal ellátott, hajtott <gép>. Gázzal táplált motor.
3. (átvitt értelemben, választékos) Vkiben, kül. vkinek a tudatában, érzésvilágában kialakult, ott ápolt. Az irányában táplált várakozás; a vele szemben táplált gyűlölet; a róla táplált vélemény. Fölhasználja e körülményt… rég táplált bosszúterve megvalósítására. (Gyulai Pál)
tápláltság.
