taposómalom
taposómalom főnév
1. (történettudomány) Rabszolgák v. állatok által taposókerékkel hajtott kezdetleges malom. Kiszabadítjuk a taposómalomba… zárt rabszolgákat. (Jókai Mór) Csendesen percegett a toll az ifjú megyei jegyző ideges kezében… utóbb már egykedvűen, mint a taposómalom járása. (Kaffka Margit)
2. (átvitt értelemben) Fárasztóan egyhangú, kimerítő és lélekölő munka, foglalkozás v. olyan munkahely, ahol ilyen munkát kell végezni. A régi hivatalok taposómalmában robotolt. Számunka nem taposómalom a munka. Egy nagy taposómalom az élet, melyben ha lesüllyedni nem akarunk, előre kell iparkodnunk. (Eötvös József) Egy szóval, ami tesz egy jó diákot, | Abból kevésre ment Istók szegény |… a pálya feleútján félre vágott, Nem mint amolyan kirugó legény: De csüggeszté e taposó malom Egyhangusága, és az únalom. (Arany János)
taposómalmi; taposómalmos.
