teherbírás
teherbírás főnév
1. (műszaki nyelv) Vmely terhet tartó szerkezetnek, szállító eszköznek belső ellenállóképessége a terheléssel szemben, ill. annak a legnagyobb megterhelésnek számszerűen kifejezett mértéke, amelyet a szerkezet még megbír. A felvonó teherbírása rendszerint négy személy. A gerenda a csekély teherbírás következtében meghajlott. Ennek a kerékpárnak a teherbírása kb. 100 kg. A rakodásnál nem vették figyelembe a hajó teherbírását.
2. (műszaki nyelv) Vmely (erő)gép munkateljesítményének számszerűen kifejezhető legnagyobb mértéke. A vízi turbina teherbírása nagyobb, mit a gőzturbináé. || a. Az a legnagyobb munkateljesítmény, amelyet vmely igavonó állat végezni képes, ill. annak számszerűen kifejezett mértéke. A kis hegyi lovaknak nagy a teherbírásuk.
3. (átvitt értelemben, ritka) Az a képesség, hogy vki bizonyos anyagi kötelezettségeinek eleget tud tenni. v. hogy bizonyos mennyiségű munkát el tud végezni. ill. az ilyen kötelezettségeknek v. munkának a legnagyobb mértéke. Teherbírása helyzete súlyosbodásával csak nőtt. Elérkezett teherbírásának a határához.
teherbírású.
