tépelődik
tépelődik [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
1. Vki vmin, vmi miatt v. (régies) vmivel tépelődik: vmely elhatározás, döntés előtt v. vmire visszagondolva, vminek az okát keresve, kínlódva gondolkozik, magát emésztve töpreng, töri a fejét. Sokat tépelődik helyzetén. Azon tépelődött, hogy… Tépelődött, hogy mitévő legyen. Hiába tépelődött, nem talált kivezető utat. Az asszony… sokáig tépelődik azon, hogy az új ruhát adja-e az Énokra. (Tömörkény István) || a. (vonzat nélkül) Inkább tépelődik, mint cselekszik. A rosszul alkalmazott közmondás zavarba hozta az igazgatót és mindenkit… Tépelődve hallgattak. (Kosztolányi Dezső)
2. (tájszó, irodalmi nyelvben) Veszekedés közben egymást tépi. Letépi boglárát süvegéről, s a nép közé veti… Mindent letépvén, a nép közé hányja; a nép dulakodva annyira tépelődik felettük, míg minden részekre szakad. (Jókai Mór)
tépelődős.
