tercett
tercett [e-ë v. e-e v. ë-ë] főnév -et, -je [ë, e] (zene)
1. Három magánénekes szólamra írt zenei mű v. rendsz. nagyobb énekes zeneműnek olyan részlete, amelyet három magánénekes ad elő (kísérettel v. a nélkül) Az első felvonás tercettjét a közönség megismételtette. Mint az operában egy szép tercett magas, hosszan kitartott hanggal és elhaló pianókkal – fejezte be a… családi jelenetet. (Tolnai Lajos) || a. Olyan előadási forma, amelyben három énekes szerepel. Tercettben adtak elő valamit.
2. Ilyen műve(ke)t előadó énekesek együttese. Jól összehangolt tercett. Egy tercett tagja.
