toloncol
toloncol tárgyas ige -t, -jon (1945 előtt)
<Rendőri hatóság a közbiztonságot és a közrendet veszélyeztető személyt, pl. csavargót> vhová, rendsz. illetőségi helyére utasít, hogy ott hatósági felügyelet alá helyezze. A megrögzött munkakerülőket illetőségi helyükre toloncolták.
Igekötős igék: áttoloncol; eltoloncol; hazatoloncol; kitoloncol; visszatoloncol.
toloncolás; toloncoló; toloncolt; toloncoltat.
