törekvő
törekvő [e] melléknév és főnév
I. melléknév -n v. -en [e] v. -leg [e], -bb
1. Olyan <személy v. közösség>, aki v. amely vmire törekszik. Érvényesülésre, uralomra törekvő ember, társadalom. Ozmonda… megragadá Sarolta hercegnő kezét…, térdeihez borulni törekvőn. (Jókai Mór) || a. <Nemes céllal és eszközökkel> eredmények, siker elérésén igyekvő, fáradozó. Törekvő diák, fiatalember. Sohasem szabad elárulni egy szegény törekvő embernek, hogy szülei a földhöz ragadtak. (Tolnai Lajos)
2. (ritka, választékos) Vmely irányba tartó, vhova menni igyekvő. A városba törekvő fiatalok.
II. főnév -t, -je [e] Törekvő (1, 1a) személy. A törekvőket nem szabad meggátolnunk, hanem inkább a segítségükre kell lennünk. A hírnévre törekvők nem mindig boldog emberek.
