tortúra
tortúra főnév ..rát, ..rája (régies írva: tortura is) (bizalmas)
Testi v. lelki gyötrés, kínzás; gyötrelem, kínszenvedés. Fogorvosi tortúra; átesik vmilyen tortúrán; vmilyen tortúrának vet alá vkit; kiáll vmilyen tortúrát; || a. (régies) Kínvallatás (a). Három-négy óráig kiállta a szerencsétlen kínpadra vont áldozat a szörnyű torturát. (Jókai Mór) [Mária Terézia korában] még fennállott Magyarországon a kínzó vallatásnak, az úgynevezett torturának büntetőjogi intézménye. (Eötvös Károly) || b. (bizalmas, túlzó) Kellemetlen v. kényelmetlen feladat, teendő. [A borbély] útnak eresztett a másik tortura alá – a fotográfushoz. (Mikszáth Kálmán)
tortúrás.
