tudvalevő
tudvalevő melléknév -en [e] v. -leg [e] tudvalévő
1. Olyan, amit v. amiről mindenki tud; általánosan ismert, közismert, köztudomású. Tudvalevő, hogy…; tudvalevő dolog, hogy a gyermeknek árt a dohányzás. Hisz tudvalévőleg rendes ember minden hetedik esztendőben változik kívül és bévül. (Krúdy Gyula) Ezt a darabot [= a Hamletet] mi angolok alkottuk… A miénk ez, mint a gyémántok gyémántja, a kohinoor, mely tudvalevőleg az angol koronakincsek közé tartozik. (Kosztolányi Dezső) || a. (régies, irodalmi nyelvben) Olyan <személy>, akiről mindenki tudja, hogy milyen v. mi. A kocsin tudvalevő gazemberek ülnek. (Tolnai Lajos)
2. (régies, irodalmi nyelvben) Már v. előbb említett. Az iszákot… nem tehettem át fölváltva a másik vállamra, a tudvalevő fehér galamb miatt. (Jókai Mór)
