túllicitál
túllicitál tárgyas ige
1. Túllicitál vkit: <árverésen> többet ígér, mit az előtte licitáló személy. Az árverésen mindenkit túllicitált. Már-már enyém lett a festmény, de egy másik vevő túllicitált. || a. <Árverésen vmely ismert összeget> a maga ígéretével megemel. Száz forinttal túllicitálta az árat.
2. (átvitt értelemben, bizalmas, gúnyos) <Nagyhangú kijelentéseivel v. ígérgetésivel más személyt v. véleményt> letorkol. Felelőtlenül túllicitál mindenkit. Frázisokkal túllicitálták egymást. Ezt tessék aztán túllicitálni. (Mikszáth Kálmán) Anna halkan járt körülöttünk. És amint kiment, ráterelődött a szó… Egymás szavat tódítva és túllicitálva jellemezték s utánozták őt. (Kosztolányi Dezső)
túllicitál; túllicitál; túllicitál; túllicitál; túllicitál;.
