tus [1]
tus [1] főnév -t, -ok, -a
Nagyon finom koromból készített fekete festék, amely gyorsan száradó, fényes felületű, elmoshatatlan nyomot ad; oldatban v. rudacskákban hozzák forgalomba. Indiai, kínai tus; egy üveg, egy rúd tus; tussal fest, rajzol. Tussal húzta ki a rajzot. A tus kínai találmány. || a. Hasonló tulajdonságú színes festék. Piros, zöld tus. [A tanító] szerény | örömmel mutogatta tusait, | ecseteit és színes rajzait. (Szabó Lőrinc)
Szóösszetétel(ek): tuscsésze; tusfesték; tuskihúzó; tusrajz; tustinta.
tusos.
