udvariaskodik
udvariaskodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Udvariasan beszél, udvarias ember módjára viselkedik. Udvariaskodik vkivel; udvariaskodik a nőkkel. || a. (kissé rosszalló) Pusztán formaságból v. képmutatásból udvarias vkivel v. vmilyen helyzetben. Ugyan kérem, ne udvariaskodjék! Mit udvariaskodik velem? Hagyja csak, ne udvariaskodjunk! [A doktornak] érzett a nyájasságán, hogy csak afféle, ahogy a betegeivel udvariaskodik. (Gárdonyi Géza)
udvariaskodás; udvariaskodó.
