ugyanazon
ugyanazon [n-a] névmás, mutató (választékos)
I. (kissé régies) (melléknévi, ragozhatatlan) <Főleg a névutó kétszeri használatának elkerülése végett, gyak. főmondati utalószóként:> ugyanaz (I. 1–3) a…, ugyanazok a… stb. Ugyanazon idő alatt; ugyanazon dolgok miatt. Apa s fiú – ugyanazon személy. (Arany János) A hangya egyazon porból való, amiből mi vagyunk, ugyanazon ég alatt él. (Gárdonyi Géza)
II. (főnévi) -t (elavult) Ugyanaz (II). Leültek egy órakor az ebédhez, igaz magyar szokás szerint, s felkeltek fél nyolckor, ugyanazon szerint. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): egyugyanazon.
